Jószívű angyalok

Az angyal mindenhol
nem egyformán gazdag.
Van bizony szegény is
s azt ad, amit adhat.

Mert nem földi kinccsel
méretik a jóság,
azért érezzük, hogy
az angyalok hozzák.

S mert szívük is teszik
ajándékuk mellé:
bármit is tehetnek,
mintha Isten tenné.

Karácsonyi vers sokunknak

1.
Amikor az ünnep jő,
ki lesz a főszereplő?
És a karácsony körül
kicsi-nagy kinek örül?
Ugye mindünk egyet vall,
hogy ő, bizony, az angyal.
Érdekel is módfelett,
hogy vajon milyen lehet?
Tárgyaljuk hát meg együtt,
milyennek is képzeljük?
Vagyis: hogy képzeljük el
karácsonyi eszünkkel?..

2.
Az én véleményem az,
hogy nem is lehet igaz,
amit csak elképzelünk,
s valójában nincs velünk..
Mert ő mindig velünk van,
velünk, köztünk, s másokban..
S nem csupán az ünnepen:
nélkül nincs semmi sem,
mi élet egyáltalán -
ne legyen hát ő talány,
hanem való, áldott lény:
szerte a Föld kerekén
ott láthatjuk
mindenütt,
s jó, ha tudva.. szeretjük.

3.
Tudva, megbecsülve őt,
mert szívünkhöz odanőtt-
nőjjön az eszünkhöz is,
így az ünnep többre visz.
Hisz nincsen jobb alkalom
eltűnődni mindazon,
mit neki köszönhetünk-
Vagy mondhatjuk, hogy nekik,
akik törődnek velünk,
s csak a szépet- jót teszik,
hogy mi is a széphez, jóhoz,
szokjunk angyali valónkhoz...

4.
Én is láttam az angyalt:
terítette az asztalt.
Eledelt úgy készítette,
hogy jusson mindenkinek.
Jó falat és meleg szó
volt az étrend, tápláló..
Nem csak testi eledel,
lelki táplálék is kell.
Így nő és erősödik
kinek az angyal terít...

5.
Én hallottam az angyalt:
dalolt épp egy bölcsődalt.
Úgy nevelte kicsijét,
hogy mindenek szeressék.
Máskor meg ott hallottam
az angyal vidám dalát,
ahol bővebb haszon van,
ha munkát jókedv hat át..
Nem is árt baj, nehézség,
ahol egymás terheit
vinni az angyal segít...

6.
Én az angyalt úgy láttam:
várakozó sorában-
bár szinte leghátrább volt:
türelmesen szólt , ha szólt.
Türelmesen, szelíden,
s nem vadult meg senki sem,
mert mindenre úgy hatott,
mintha mind csak angyalok
lennének az emberek-
angyalian testvérek...

7.
Én az angyalt úgy láttam,
egy sokágyas kórházban:
járt a betegek között-
minden sebet bekötött,
fájdalmakat oszlatott-
mindenkit csak biztatott..
Gyógyszer mellett hit is kell
sőt ez a legfőbb gyógyszer:
már felgyógyul, aki hisz,
s jobb az orvosának is,
ha látja , hogy betege
védő-angyalt lát benne...

8.
Amikor szomorúság
szakad egy-egy házra,
s a viruló életfát
a halál megrázza:
az elmúlás partjain
nehéz a vég- búcsú,
s mégis egy baráti szó
lassan bár, vigasztal,
s kire így hallgatni jó-
tudjuk: az az angyal.

9.
Ó, de hála Istenek:
baj, gyász ritkán érhet,
ám sose nélkülözhet
angyalt ez az élet.
Mert éppen a megszokott
mindennapok hozzák,
amivel biztosított
a békés boldogság.
- Lássuk, halljuk: miképpen
dolgoznak, vigyáznak
szülők és annyian még-
s mind, mind angyalszárnyak..
s angyalszívek, tetteik
mutatják meg azzal,
ami szép, jó s igaz itt:
hogy milyen az angyal.

Mikor a szent éj leszáll

Mikor a szent éj leszáll,
feléled sok-sok sugár :
minden , mi elválaszt tűnjön el,
s szív szívhez legyen közel.
Szív szívhez legyen közel,
s az új év így jöjjön el...
Így tegyük szebbé, hisz még lehet
Földünkön az életet.

Künn és benn

Odakünn a sok fa
elhagyottan fázik..
bent a karácsonyfa
köztünk most virágzik.

Lángbimbói szirma
jóságot sugároz,
szíveinket hívja
a kis Jézuskához.

Betlehemes

Átdolgozás Sándor Bálint Betlehemese alapján:

(József és Mária a hosszú úttól fáradtan jönnek)

Mária
Ó, az a császár, ó, az a császár,éppen ebben a rettenetes időben kellett, hogy olyan messziről ideparancsolja az embert!

József
Ne zúgolódj Mária, hiszen mindenkor mindig velünk van az Isten.

Mária
Ó, de olyan fáradt vagyok, nem bírok tovább menni…

József
Csak még egy kicsit erősítsd magad,hiszen amott már látszik is Betlehem.

Mária (a fáradtságtól összeesik)
Mindjárt meghalok József, segíts!

József (segítőleg átkarolja és ráadja felső köpenyét)
Né, ezt a köpenyt vedd magadra, hogy ne fázzál annyira, s aztán tégy néhány lépést, hogy odaérhessünk…

Mária
Istenem, olyan késő van már. Eddig mindenki lefeküdt...
De amott mintha világítana egy vendégfogadó ház ablaka… Kopogjál be, hátha kapnánk szállást erre a rettenetes éjszakára.

József (bekopog)
Édes jó gazduram, mi épp most érkeztünk,
Fényes nagy házadba egy kis szállást kérünk.

Vendéglős
Sajnálom, de nektek helyet nem adhatok,
Elfoglalták azt már a pénzes gazdagok.

József
Hallgass meg jó gazda, feleségem beteg.
Valahogy az éjre adj egy kicsi helyet.
Hosszú útról jöttünk, nagyon elfáradtunk,
Elég lesz egy sarok, ahol megnyughatunk.

Vendéglős
Nincsen hely a házban ilyen szegényeknek
csak azoknak akik jó pénzzel fizetnek!

József
Mi nem fizethetünk, nekünk pénzünk nincsen,
helyettünk megfizet a jóságos Isten.

Vendéglős
Pénz nélkül itt nincsen, senkinek nincs szálló,
Szegényeknek ott van künn az az istálló.
Ingyen a tehenek majd melegítenek,
s a jászolban majd meglesz fekvőhelyetek.

József
Gyere és ne búsulj, drága feleségem,
Meghúzódhatunk mi ott is, békességben.

I. Angyal
József és Mária, ím eljött az óra
Menjetek be szépen a kis istállóba.
Legendák szépsége ott száll tireátok,
Ott születik Jézus, kit annyira vártok.

József
Ó, légy áldott, Isten mindenségnek lelke,
Ki nehéz utunkat idevezérelte.
Ez istálló felett támassz fényességet,
Gyújtsd ki csillagát a betlehemi éjnek!

Angyalok(ének) Csendes éj, szentséges éj….

Kicsi pásztor (ének után felébred)
Édes jó istenem, aludni nem tudok,
Jaj, mi van ott, de nagy fényességet látok!

Öreg pásztor
Miért nem nyughatsz fiam, miért zavarsz engemet?!
Hisz csak most tettem le fáradt fejemet…

Kicsi pásztor
Ne haragudjon rám, kedves édesapám,
De ezen az éjen gyönyörűt álmodám
fényes csillag gyúlt ki egy istálló felett,
Ezen az éjszakán nagy ember született.

Öreg pásztor
Én azt már nem hiszem, aludjál csak tovább,
éppen pásztorember álmodjon nagy csodát ?

Kicsi pásztor
Nem tudok aludni, nincs álom szememen,
Kis Messiás jött el az éjszaka nekem.

Öreg pásztor
Nem hiszem azt fiam, te hogy is gondolod,
Hogy mi tudjuk előbb, szegény juhászpásztorok ?
Nem néz ő mifelénk, a pásztortanyára,
Fényes szállást keres, fényes palotában.

Másik pásztor
Édes öreg komám, mély volt a te álmod,
Nem vehetted észre, mily fényesség látszott!
És a mezők felett szálltak az angyalok,
Énekelve nekünk mennyei szózatot.

Öreg pásztor
Aludj de jó komám, ne zavard álmomat,
Angyalok és Jézus nem a földön járnak.
Mit beszéltek nekem ilyen badarságot,
A földre hozzátok a szép mennyországot ?

Angyalok(ének) Mennyből az angyal

Kicsi pásztor Ezt nem hittem volna! Járjunk a végére,
Mi hozott csillagot Betlehem egére ?

Pásztorok (ének) Pásztorok, pásztorok örvendezve

II. Angyal
Jó pásztoremberek, kik idejöttetek
Itt van a kis Jézus, aki ma született,
Nem volt számára hely fényes fogadóban,
magszületett hát a kis istállóban.
Bölcsője a jászol, szalma nyoszolyája
S az örök szeretet magát feltalálja
Hogy a szegényeknek csillaggyújtó kincse,
Biztató sugarát most reátok hintse.

Mind (ének) Napkeletre nézzetek

I. Bölcs
Régóta szemlélem azt az egy csillagot
Mely a többinél fényesebben ragyog.
Azt mondja az Írás,- s ennek így kell lenni -
E láng egy nagy ember születését jelzi.
Valakire várunk évezredek óta,
Aki népeinkre lelki fényét szórja.
S vonzó irányt szabjon munkának, tudásnak,
Boldogulására az egész világnak.

III. Angyal
Ott ragyog a csillag menjetek utána
Találjatok végre az élet titkára.
Itt a jászolbölcső körül megviláglik,
Hogy isten a szívben fejleszti csodáit.
Ahogy a szeretet itt otthont varázsol,
Így gondoskodik Isten az egész világról.

II. Bölcs
Látjuk a csillagot, halljuk a szózatot,
S megfogadjuk a szent szívbéli parancsot.
Tanítványi leszünk az ács fiának,
Aki békét hozott az egész világnak.
Ti is jó pásztorok, kedves atyafiak,
Adjátok szívetek a kicsi Jézusnak,
Hogy mindnyájunkban a béke testet öltsön
S szeretet és jóság terjedjen a földön.

III.Bölcs
Édes kis Jézusom, mi messziről jöttünk,
Hogy itt a jászolnál neked adjuk szívünk.
Íme itt a kincsünk: arany, tömjén, mirha,
Szívünk tüze, melyet szeretetünk szítja.
Legyen jászol helyett szívünk a szállásod,
Meglásd, boldog lesz e helyen lakozásod.
Vezérelj csak minket jobb és szebb életre,
Taníts bocsánatra s emberszeretetre.

IV. Angyal
Vigyétek hát hírül szét a nagyvilágnak,
Hogy a jó akarat mindent jóra válthat,
S, hogy az dicsősége, mennyben az Istennek,
Ha békessége van földön az embernek.

Mind (ének)Dicsőség mennyben az Istennek

V. Angyal
Vendéglős, gyere ki, halld az üzenetet,
Ott az istállóban Megtartó született.
Nagy házadban nem volt csöppnyi hely számára,
S szégyenül befogad gazdag országába,
Csak vedd észre szíved, jobb keresel azon,
Ami nemcsak neked, mindenkinek haszon.

Vendéglős
Ó, én balga ember, de nagyot tévedtem,
Pedig mily szerencse kínálkozott nekem
Hogyha én ezt tudom, házam nem sajnálom,
Most meg amíg élek, bűnöm szánom-bánom.

VI. Angyal
Ugye, ugye ember, te csak a pénzt nézted,
És nem segítettél pénz nélkül senkinek?
Nem elég, hogy bánjad ami rosszat tettél,
S nem elég, hogy sajnáld amit elvesztettél,
Hanem térj magadhoz, munkálkodj a jóban,
S Betlehem csillaga benned is fellobban.

Vendéglős
Elismerem, Uram, hogy sokat vétkeztem,
Máson nem segítettem, csak a pénzt szerettem.
Segíts meg, hogy jóvá tehessem vétkemet,
Megjobbulva aztán holtig neked éljek.

VII. Angyal
Íme itt a példa, legyen hát tanulság
Életetek legyen szeretet és jóság.
Szépen virágozzék - szeretet, remény, hit,-
S e tudat majd tegyen boldoggá mindenkit.

VIII. Angyal
Még fenn a csillag, világít a fénye,
Vigyen melegséget mindnyájunk szívébe,
S a kis jászol-bölcső kicsi Jézuskája,
Nőjön nagyra bennünk végre, valahára.

IX. Angyal
Nőjön nagyra bennünk, hadd legyen mindenütt
Mennyország a földön, hol egymást szeretjük.
Mert így lesz értelme a szép nagy világnak,
Ha Szeretet - s Béke mindig együtt járnak.

József
Nézzünk tiszta hittel a csillagos égre,
Segítsen az Isten igaz emberségre.
Bízzunk a szeretet csodás erejében,
Hogy megáldjon minket, mindörökké - ÁMEN.

Mind (ének) Úristennek szent Fia

Karácsonyi versek

Régen és most

Hány karácsony szorzó fénye
lopakodott át az űrön,
hogy Betlehem zord egén is
egy-egy csillag még feltűnjön...

Vidd, KÖZLÖNY a köszöntőmet,
lapjaid nyílt angyalszárnyak,
dús fenyő a betűszőnyeg-
fészke sok sok gyertyalángnak...

Béklyó hull, enged a zabla.
Kis versben is csillag gyűlhet:
háromszázhatvanöt napra
fényt küld szívünkből az ünnep.

Életjelek

Életjelt adunk magunkról
időnként, ünnepek jöttén:
Boldog karácsonyt s új évet
kívánunk egymást köszöntvén.

S íme, újra indul Jézus
jobbítani a világot-
legyen róla is életjel
köszöntőnk, hogy legyen áldott.

Békétlen szív karácsonya

Eino Leino verse, Illyés Gyula fordítása

Ó, jővel szent karácsony-éj,
Ó, jöjj el a szívekbe,
ó, jöjj el minden szívbe, mely
kutatja: honnan, merre!
Lebegjen béke lelkemen,
hogy itt a jászol-gyermek,
ifjúkorom nyugalma, te,
sugára napkeletnek,
sugára napkeletnek.

Eléd versenyt bókolni jő
hiú tudásom, eszmém,
aranyt, bíbort áldoz neked,
tömjént, mirhát ez estén.
Lelkem a szürke ismeret
útját kereste, járta,
egem borús, csillagtalan,
szívem sötétbe zárva …
szívem sötétbe zárva.

Öreg valék már gyermekül,
és ifjú sose voltam,
űztem a nyár ábrándjait,
s hiába ábrándoztam…
Nem hívnak már hazug dalok –
legyek hát újra gyermek…
Kopott húrom eléd viszem,
adj újrazengő lelket!
adj újrazengő lelket!

Karácsonyi áhitat

Angol dallam

Eljön majd az áldott este
s ha elfog az áhítat,
légy közel vagy messze – messze,
szítsd fel gyertyalángidat.
Lásd, az ünnep benned éled,
végleg el nem hamvadott.
Hallga-halld, csengetnek érted
minden szép karácsonyok …

Nem maradhat senki árván –
hol van emlék, van remény.
Fagyott könnyek gyertyaszálán
láng-szívet lobbant a fény.
Benne vannak, kik szeretnek,
mind ki élt és élni fog.
Körülvesznek, zengedeznek
minden szép karácsonyok...

A fenti vers (ének) karácsonyfa alakjában van gépelve, ez egy karácsonyi üdvözlet.

Gyertyalángos áhítat

Egy néger spirituálé egyszerűsített dallamára

Ragyogj, ragyogj, sok gyertyaláng,
Ragyogj az éjen át!
Ragyogd felénk, sugározd ránk
A bölcsek csillagát.

Ki jobb valónkhoz visz haza,
Követni érdemes …
Ó, Betlehem szép csillaga,
Vezess, mindig vezess.

Szent karácsony

Román karácsonyi "colinda" egyszerűsített dallamára (O, ce veste minunată!)

Szent karácsony, illesd meg bús szívünket,
Mondd , ó, mondd, hogy ami szép
el nem tűnhet …
Csengve száll a dal, angyal szárnyakkal,
Minden kínt megszüntet.

Mondd, ó mondd, hogy igaz volt gyermekálmunk,
Mikor mind-mind fád körül fényben álltunk.
Csengve száll a dal, angyal szárnyakkal,
Még ma rátalálunk.

Indítsd újra megfagyott életünket,
Mondd ó, mondd, hogy aki jó üdvözülhet …
Csengve száll a dal, angyalszárnyakkal
viszi a szívünket.

Olyan hamar csonkig ég, ha ég a gyertyaszál

Olyan hamar csonkig ég, ha ég a gyertyaszál.
Alig jön el a szép ünnep, máris tovaszáll.
Ó, de tiszta angyalszárnyak, a gyermekek visszavárnak,
akkor is, ha öregednek már.

Csak most voltunk mi is ilyen boldog gyermekek,
és lám, most már mi készítünk boldog ünnepet.
Holnap pedig ők készítnek, ha majd jön, mert jön az ünnep,
hogy a gyertyák mindig égjenek.